A 8 bites konzolok királyát egy híradástechnikai szaküzletben volt szerencsém először kipróbálni 1990 tavaszán. Édesanyám akkoriban üzletvezetőként dolgozott az említett boltban, én pedig minden lehetőséget megragadtam, hogy óvoda helyett vele mehessek a munkahelyére és kedvenc vízvezeték szerelőmet, Mariot irányítva gonosz gombákat és más furcsa lényeket püfölhessek. Sajnos nem mindig jutottam hozzá a géphez, mert anyu kollégái, (meglett,felnőtt férfiak) már nyitás előtt két-három órával ott tobzódtak a képernyő előtt és nem hagytak érvényesülni.
Hiába próbáltam megértetni velük, hogy én vagyok Atom Anti, aki a nyomukban van, fütyültek rá. Édesanyám nagyon hamar megunta, hogy láb alatt vagyok, és nem hagyom dolgozni, ezért inkább meglepett egy ilyen csodakütyüvel. Így két legyet ütött egy csapásra, mert én nem lógtam állandóan a nyakán és a munkatársai is a feladatukra koncentráltak. Leírhatatlan érzés volt, amikor haza hozta a masinát. Az eltelt bő 20 évben volt szerencsém szinte minden játékra alkalmas masinát nyúzni (Super Nintendo, Sega Megadrive, Sega Game Gear, Gameboy, Nintendo 64, Dreamcast, Nintendo DS, Playstation, Playstation 2, Playstation 3, Nintendo Wii U, Playstation Vita, Playstation 4, Xbox One), de a konzolok iránti szerelem a NES-nél kezdődött.
Az első NES 1985. október 18-án került az amerikai boltok polcaira.Tizennyolc játékkal jelent meg a gép, melyekhez átalakító is tartozott, hogy más, 8 bites gépekkel is játszhatóak legyenek. A játékok közt olyan, mára már kultikussá vált nevek találhatóak, mint a Mario, a Zelda, a Metroid, a Contra; melyek amellett, hogy lefektették a Tetrisnél bonyolultabb videojáték alapjait, máig hatalmas sikernek örvendenek.
Európában 1985-86 folyamán jelentek meg az első készülékek, melyek eleinte kevésbé jól fogytak, mégis, 1990-ig sikerült az összes példányt eladni. A keleti blokk országaiban egészen 1990-ig nem juthatott el a gép.
A NES elődje (Famicom) fehér műanyag házban lakozott, melyet sötétvörös csíkokkal díszítettek. Középen fent volt megtalálható a kazetták bemeneti nyílása, oldalt pedig a fixen rögzített kontrollerek tárolására szolgáló helyet képeztek ki. A NES teljesen másként nézett ki: doboz alakú, alapvetően a szürke kétféle árnyalatában pompázó házban volt a hardver, a kazettákat pedig a szerkezet elején kellett behelyezni, ahol a csatlakozót egy kisméretű ajtó védte. Egyes változatok belsejében egy gyárilag behelyezett extra kártyán tároltak beépített játékokat.
A kilencvenes években áttervezték a sorozatot, ez volt a NES-101. A színséma fehér volt, egy nagyméretű piros kapcsológombbal, amellyel a konzolt lehetett elindítani, bár a működést semmilyen LED nem jelezte. A kazettákat felülről kellett behelyezni Kisebb mérete és külalakja egyértelműen az SNES-t idézte. A japán változat kizárólag RCA-kimenettel rendelkezett, a világ többi részén azonban RF-kábellel is hozzá lehetett csatlakoztatni a televízióhoz.
A PAL régióban megjelent konzolokban egy Ricoh 2A07-es processzor lapult. A MOS Technology 6502-es technológiájára épülő chip 8 bites volt. Saját hangrendszerrel és korlátozott megszakításvezérléssel rendelkezett. Spórolási szándékból ebből a processzorból teljesen kihagyták a 6502-es BCD üzemmódját. Órajele 1.66 MHz, míg a Ricoh 2A03 jelű NTSC változat, nagyobb órajelen (1.79 MHz), de lényegében ugyanez volt. A hangvezérlő egyszerre öt csatorna kezelésére volt képes.
A NES alaplapi memóriája 2 KB RAM volt. A játékokat tartalmazó kazettákon ezek bővítésére alkalmas chipeket szerelhettek fel. Videomemóriája úgyszintén 2 KB volt, 256 bájt sprite RAM-mal egyetemben. Egyidőben 32 KB ROM feldolgozására volt képes a gép, de ez kezdetleges lapozási technikával feloldható volt. A kazettákon 8 KB SRAM lehetett, valamint újabb 8 KB "Expansion Area", amely szintén memóriaként funkcionált, és alkalmas volt a videomemória bővítésére is.
A grafikáért a Ricoh saját fejlesztésű PPU-chipje (Picture Processing Unit) volt a felelős. NTSC modellekben 5.37, PAL modellekben 5.32 MHz-es órajellel rendelkezett. A memória 2 KB RAM volt, 256 bájtos sprite memóriával, és 28 bájtos paletta-memóriával. A lapozófájl-technikával azonban a kazettákkal szinte bármekkora méretű memóriát lehetett a grafikus processzor részére bocsátani. Negyvennyolc különböző szín és ötféle szürkeárnyalat megjelenítésére volt képes, a vörös, a kék, és a zöld pedig megfelelő időzítéssel sötétíthető volt. Egy időben legfeljebb 24 színt lehetett felhasználni, és 64 alakzat mozoghatott. A sprite-ok mérete 8x8, illetve 8x16 pixel lehetett. A kép mozgása egyszerre csak egy irányba volt engedélyezett, amely lehetett horizontális vagy vertikális. A képernyő felbontása 256x240 pixel (NTSC rendszeren 256x224). A készülék televízióhoz RF-kábellel volt köthető, később pedig RCA-kábellel, sőt, Japánban utóbb ez lett a kizárólagos megoldás.
A NES-hez (és a Famicom-hoz) használt játékvezérlő egy hosszúkás téglalap alakú, egyszerű négygombos elrendezést követ: két kerek gomb "A" és "B" felirattal, egy "START" és egy "SELECT" gomb. Alkalmaznak továbbá egy kereszt alakú D-Pad-ot, melyet egy Nintendo-alkalmazott, Gunpei Yokoi tervezett a Game & Watch rendszerekhez a korábbi játékkonzolok testesebb joystickja helyett.A NES vezérlői már a konzol színéhez igazodtak, működés közben eltávolíthatók voltak, és nem volt mikrofonjuk. A vezérlők itt már leválaszthatók, héttűs csatlakozóval illeszthető a gép elején elhelyezkedő két aljzatba. A géphez külön megvásárolható volt még pisztoly, fejre erősíthető LaserScope és számos más irányítóegység.
A játékok a korábban megszokott floppy megoldás helyett már 10,4 cm széles és 14 cm hosszú kazettákon voltak megtalálhatóak, de Japánban kiadtak egy Floppy Disk-ről olvasó eszközt is.
A kilencvenes évek elején beköszöntött a 16 bites korszak, a Sega pedig Mega Drive nevű konzoljával komoly előnyre tett szert a Nintendóhoz képest. Ezért a továbbiakban főként a SNES névre hallgató vadonatúj készülékére koncentrált, noha az évtized első felében még jelentek meg új játékok a NES-re is. A szerkezet átdolgozott külsőt kapott. Az utolsó példányok értékesítése 1995-ben volt az USA-ban. Világszerte egészen 2003 szeptemberéig forgalmazták a NES-t. 2007 októberében a Nintendo, alkatrészhiányra hivatkozva, megszüntette a hibás példányok javítását. Ma már csak az emulátorok, illetve a Nintendo Wii-re újra megjelentetett játékok azok, melyek őrzik az emlékét.
Ti is játszottatok valamelyik konzollal? Melyik volt a "Nagy Ő"?
Forrás: index.hu, wikipedia
Amennyiben ellenállhatatlan vágyad támad, hogy másokkal is megoszd poszt formájában a ’70-es, ’80-as, ’90-es évek elektronikai emlékeid, küldd el a retrocuccok@gmail.com címre.
Vendégposzt szabályzat: A poszt egy jól körülhatárolható témáról szóljon, kb. 1.500-2.000 karakteres legyen
