De még mennyire, hogy az. Élénken él bennem az emlék, amikor kisgyerekként a különböző autómárkákat kántáltuk Csaba barátommal, a verseny lényege annyi volt, hogy ki ismer fel többet az utakon száguldozó retro csodák közül. Kezdetben csak a márkákra mentünk rá, később már a típusokat és a kocsik jellemzőit is tudnia kellett az ember fiának, jó kis elfoglaltság volt ez, remekül elszórakoztattuk magunkat. A Turbó rágó matricái között, (amelyeket természetesen gyűjtöttünk) számtalan gyönyörű, főként nyugati gépet megcsodálhattunk, de az én nagy kedvencem mégis a Trabi volt. Imádtam a hangját, a formáját, de az igazi extázis csak akkor következett be, amikor édesapám megvette az első saját kocsinkat 1990-ben. Amikor hazaállított egy fehér, 601-essel, azt hittem kibújok a bőrömből.
Ettől a pillanattól kezdve mindenhova elkísért bennünket "Böszme" és bár elég sokszor szorult elsősegélyre, mégis nagyon szerettük. Egészen 1996-ig szolgált bennünket, amikor is egész egyszerűen ellopták. Képzelhetitek azt a megrázkódtatást, amikor szembesültünk a ténnyel, hogy Böszme nincs többé. Már akkor elhatároztam, hogy ha egyszer eljutok odáig, hogy saját jogosítványom lesz, akkor történjen bármi, veszek egy Trabantot. A vezetői engedélyem már megvan egy ideje, de csak most, a blog elindítása után jutott eszembe régi fogadalmam. Azt hiszem el is kezdem nézni a hirdetési oldalakat :). Nektek milyen kocsitok volt?
A Trabant volt az első jármű Németországból, ami a keleti közlekedés szimbólumává vált. Régebbi kiadású autós szakkönyvek még Törpeautónak nevezték, hiszen - egyes tévhitek szerint - eredetileg nem is kocsinak készült, hanem fedett motornak.
A DKW volt a neve annak a német autógyárnak, amelyik kifejlesztette az F8-at, ami később minden keletnémet családi autónak őstípusává vált. A Zwickauba települt AWZ –Automobilwerk Zwickau – gyár folytatta az F8 gyártását, aminek továbbfejlesztéséből született meg a szovjetek fennhatósága alatt a második világháború után az F9. 1953-ban az F9 gyártása Eisenachba költözött, ahol az EMW, később pedig a Wartburg készült. Zwickauban az F8-ból a P70-es modellt fejlesztették ki, aminek elnevezésében a P (personenkraftwagen) a személyautó jelleget, a 70 pedig a 700 cm³-hez közelítő 690 cm³-es motort jelölte. Ez volt az első német autó, amelyik műanyag borítású (duroplaszt) karosszériával készült. 1955-ben mutatták be, vízhűtéses kétütemű motorja a régi kéthengeres F8-aséval szinte megegyezett, 22 lóerőt teljesített. A kocsi 820 kg-ot nyomott, 90 km/h végsebességre volt képes, és nem kevesebb, mint egy perc alatt gyorsult fel 90 km/h sebességre. Ezek a menetteljesítmények már abban az időben is nagyon elavultnak számítottak, az anyaghiánnyal küzdő NDK-ban viszont egyelőre nem látszott más lehetőség arra, hogy olcsón előállítható személyautóhoz juttathassák az embereket. A Trabant megosztó kocsi volt, akadt, aki imádta, volt, aki egyenesen gyűlölte. Több mint 3 millió Trabantot adtak el összesen. Ezt az értéket összehasonlítva a Mini Morris 5,3 milliós eredményével, azt mondhatjuk, hogy a Trabant sikeres kisautó volt.
P70 (1955–1959)
A legelső sorozatban gyártott modell,az IFA F8 alapjaira építve. Összesen 36 786 db készült belőle. Motorja 2 ütemű, vízhűtéses, 690 ccm-es. Alvázas autó, az alvázra favázra szerelt duroplast karosszériát szereltek, az utastérben a padlózat is fából készült. Többféle kivitelben volt kapható: limousine, kombi, coupé – ezekből csak kevés készült.
P50 (1957–1962)
Az első Trabant-típus, bár a legelső szériák még az AWZ P50-es jelzést és emblémát viselték. Az ezek után következő széria már Trabant-típusú volt és az a bizonyos S betű lett a jele is. Ezeken a sorozatokon még nem volt díszléc oldalt, az ablaktörlő pedig jobbra állt. Ezek után került gyártásra a már ismeretes ívelt díszléces modell. Az első darabokat az NDK-ban 8360 márkáért árulták. Összesen 131 434 db készült belőlük.
500 (1960–1963)
A már jól bevált forma csak egyetlen egyenes díszléccel. Megjelennek az első kombiverziók is, valamint az úgynevezett camping modell, amely elhúzható tetővel bírt. Motorikusan történt némi továbbfejlesztés.
600 (1963–1964)
A 600-as széria új, 100 cm3-vel nagyobb motort kapott. Külsőleg csupán annyi változás történt, hogy dupla díszléc került az oldalára.
601 (1964–1989)
Ez lett a legismertebb és legtovább gyártott széria. Összesen: 2 774 821 db készült belőle. Az első sorozatot még díszléccel álmodták meg a tervezők, ám ez nem valósult meg. Ezek után rengeteg apróbb változtatáson esett át az autó. Külsőleg a kerek lökhárítókat szögletesek váltották fel, a vékonyoszlopot vastag oszlopra cserélik ám a kombikon marad a vékony, a homloklemez másik díszrácsot kap, műanyag kilincsek, fekete gumilapok, többlyukas felni. Szerkezetileg: kétkörös fékrendszer, új első futómű, 6 V-os elektromos rendszer, elektromos gyújtás és egyéb extrák. 1989-re szinte minden megváltozott benne. A 601-esből készült az úgynevezett Tramp is, amely kabrió volt, és eredetileg a határőrség számára gyártották.
1.1 (1989–1991)
A kor igényeihez igazodva megalkottak egy négyütemű szériát. Műszakilag teljes átalakításon ment keresztül, kivétel a hátsó felfüggesztés. Motorját kicserélték egy kisebb típusú Volkswagen Polo motorjára, mely egy 1043 cm³-es 4 ütemű gép. Botváltós lett, előre tárcsafék, új osztókörű felni, új műanyag lökhárítók, hátsólámpa, műszerfal kerültek. Ebből is gyártották a Tramp-et, amelyet már az átlagpolgár is megvehetett. Újdonságnak számított viszont a Pick-Up, amiből összesen 2 darabot gyártottak. A négyüteműekből összesen 38 122 db-ot gyártottak le. Négyütemű lett a 3 000 000. Trabant is.
Karosszéria
Négyüléses 2 ajtóval, önhordó lemezkarosszéria kompozit műanyagburkolattal, az alváz 2 mm-es lemezből készült.
Hossz: 3,55 m
Szélesség: 1,5 m
Tengelytáv: 2,02 m
Magasság: 1,44 m
Motor
A Trabant gépkocsik az 1100-as modell kivételével kétüteműek voltak. Motorjuk léghűtéses (P70 vízhűtéses volt), keverék-olajozású kéthengeres-kétütemű forgótárcsás beömlésvezérléssel.
Hengerűrtartalom: 594,5 cm³
Elméleti kompresszióviszony: 7,6
Teljesítménye (4200 fordulat/perc): 26 LE
Nyomatéka (3000 fordulat/perc): 54 Nm
Üzemanyag: 86-os oktánszámú benzin, és kétütemű motorolaj 40:1 arányú keveréke.
Gyújtórendszer: 1989-ig megszakítós akkumulátoros gyújtás, 1989 után Hall-elemes vezérlésű tirisztoros gyújtás.
Mivel a motor kétütemű, nincsenek szelepek, vezérműtengely, vezérműszíj. Az üzemanyag ellátás ejtőtartályos rendszerű.
Erőátvitel
Fronthajtás, szinkronizált, 4+1 sebességes váltómű, a 4. fokozatban szabadonfutóval (nem kikapcsolható).
Forrás:wikipédia, http://www.trabant.eoldal.hu
